Thursday, July 24, 2003

 
Megjottek a gyerekek. Az alabbiakban olvashato az elso beszamolo a megerkezesukrol.

[...]

Eloszor is mindent nagyon koszonunk! Legfokeppen azt, hogy vigyaztatok a kolkeinkre, es hogy egy felejthetetlen nyari vakaciot szereztetek nekik. Egyelore mindenfele vegyes, tomondatos elmenybeszamolok omlenek beloluk, de a ti elbeszeleseitek alapjan es a beloluk arado reszletek alapjan lassan osszeall a kep, es egesz biztos vagyok, hogy meg sehol sem ereztek ilyen jol magukat ilyen hosszu ideig, foleg nelkulunk!

Azonkivul nagyon szepen koszonunk mindent, amit kuldtetek. Igazi kincseslada volt a borond rengeteg igazi meglepetessel, es ertekes kis emlekekkel, erdekessegekkel. Nem sorolok fel itt mindent, de a regi kis aprosagaink, fenykepek, gyujtemenyeim (HVG es egyebek), erdekes konyvek (Asimov-sorozat, Forma 1, Budapest a levegobol, az Oreg gyujtemenye) es magyar ertekek (szalami, cipopaszta) nagyon nagy oromet szereztek nekunk. Kulon ratettek az elmenyre a gyerekektol kapott dolgok; a Dani altal nekem adott (Noratol kapott) Ferraris naptar, cigi Omamanak, kamionos bogrek, es meg megannyi aranyos, jopofa dolog. Nem sorolom, mert egeszen biztos, hogy kihagyok valamit.

Az Oregtol "kapott" oroksegem aztan vegul megsiratott. Ahogy kibontottam, es meglattam a fenykepet es kinyitogattam a levelkeket amiket regrol orzott, felmentem a tomeg elol az emeletre es mire mindent vegigolvasgattam mar nem birtam visszatartani az emlekeket. En ma temettem el a Nagypapat! Kesobb megnyugodtam, es elsimult a lelkiismeret furdalasom, hogy nem lehettem ott amikor elment, most mar halas vagyok, hogy igy magamban, emlekek kozott bucsuzhattam el tole, nem egy protokollaris temetesen.

Masodszor: meg vagytok orulve! Amikor megerkeztek a gyerekek, es odamentunk, hogy atvegyuk oket, a kisero legelso szava az volt, hogy legkozelebb ne pakoljunk ennyit, mert majd leszakadt a keze, amikor meg kellett a borondjeinket emelnie. Komoyan meg volt sertodve. (Mondjuk nem volt annyira kedves mar eleve mint az akinek leadtuk oket odafele, de lehet, hogy mar eleve a mi borondjeink miatt huzodott el a kijoveteluk.Tobb, mint egy orat vartunk a gyerekekre, pedig remenykedtunk, hogy a gyerekeket elore veszik.)

Amint kijottek egybol kiderult, hogy egy szalamit elvettek, es hogy "valami eltort" - mondta a Dani.
Mint kesobb kiderult, ket hosszu rud megmaradt, igy ezek szerint a kis rudat vehettek el, legalabbis anyu azt mondta, hogy volt egy kisebb is. Ami eltort, az meg a Marikaek altal a Katinak kuldott lapos porcelan talka volt az egyik borond tetejen.

Eleg nyuzottan erkeztek meg, nagyon faradtnak latszottak, mint ahogy gondolom ti is megkaptatok oket, egy ilyen hosszu ut utan. Ennek ellenere nagyon orultek, hogy itthon vannak, meg is eredt a nyelvuk, de csak tomondatokban. Egybol megtudtuk, hogy vezettek kamiont, lattak az Evaval a magyar Forma 1-es palyat, a Zsofi mar fel tud allni, talalkoztak a "Gyulaval", 11 kulonfele dolgon utaztak (a csuklos busztol kezdve a bringo-hintoig, csak trolin nem), es hogy engem meg itt-ott Zolinak szolitanak.

Ahogy pakoltam be az autoba, a Peti csak nezett-nezett engem, mire egyszercsak kibokte, hogy en is nottem es lefogytam. Mondhatom jol esett! :)

Ha egy mondatban akarnam leirni a hangulatukat megerkezeskor, akkor az ugy hangzana, hogy a nagy faradsagtol, csak rovid mondatokban tudtak ontani magukbol az elmenyeket, es kozben igyekeztek rajtunk csungeni. Meg ha nem is szoltak semmit, csak ugy neztek minket, az uton sem kifele bamultak, mind mindig, hanem neztek, hogy anya mit mond, es en hogy vezetek.

Onnan latszik, hogy vegre a megszokottba kerultek bele, es hogy az tetszik nekik, hogy a Dani mindenre megjegyezte, hogy "tudtam....". Amikor a HVG-imet kivettem a borondbol, es az iroasztalomra tettem, akkor "tudtam, hogy oda fogod tenni", amikor meg a fridzsiderbol kivettem a Diet 7 Up-omat, hogy igyak, akkor "tudtam, hogy 7 Up-ot fogsz inni". Ezek eleg furcsan hangzottak, de latszott, hogy elvezi, hogy vegre tudja ki kicsoda, es ki mit szokott csinalni.

Az uton hazafele az elejen meseltek, es mi meseltunk, de aztan elkezdtek nagy voros szemmel asitozni, es vegul az utolso fel orara elaludtak az autoban. Itthon aztan ugy kellett oket kirobbantani az autobol, semmire nem akartak felebredni.

Ahogy bevanszorogtak a hazba, semmi nem erdekelte oket, csak lerogytak a szofara, de par perc utan aztan feleledtek, mert itt voltak a Leventeek.

Sikerult befejezni a konyhabutort, szerintem nagyon szep lett, es nekik is tetszett, ami kulon meglepett, mert gyerekektol nem vartam, hogy ertekelni fogjak. A "vegre-nagy" tevejuknek orultek, mert mint mondtak, mar megbeszeltek, hogy ha hazajonnek, akkor arra fognak sporolni.

Kinyitogattuk a borondoket, es nagy izgalomban adtak at minden ajandekot. Minden instrukciora kivaloan emlekeztek, mindent tudtak, hogy mire mit mondott a Nagyi! Persze szinte mindenhez, ami kikerult a borondbol, fuzodott valami sztori.

A Petivel gyorsan meg kellett javitanom az idokozben osszeomlott bunkerjukat, a Club-ot, a kertben, aztan mar egyre nehezebben birtak a fentletet, egyre jobban feladtak, hogy kivarjak, hogy a szomszed haverok, a Kurtis-ek hazaerjenek. Vegul 6 fele a Katiek is elmentek, es ok is lerogytak a tevejuk ele, igy elerkezettnek lattam a pillanatot, hogy megfurdessem oket. Azt mondtam, hogy pizsamaban a haloszobankban tevezhetnek az agyunkbol, es aztan be is jott a szamitasom, fel hetre mar mozdulatlanul kiterulve aludtak a takaro tetejen. Ma este vegre aztan almukban at kellett cipelnem oket az agyukba! Mar egy honapja varok erre a pillanatra!

Nagyon jopofa, hogy folyamatosan magyarul beszelnek, es nagyon tetszenek dolgok, amiket mondanak, szavak, amiket soha nem hasznaltak, szerintem az sem tudtak mit jelentenek: "Megsulok a napon", "vasaroltunk" (vettunk helyett), stb. Halal termeszetesen hasznaljak oket, es nem ertik, hogy en min rohogok! A Peti is nagy komolyan egy "Pardon"-nal simitja el a puzasat. :)

Vegig kellett neznunk a Peti magyar "nyugta-gyujtemenyet", jopofak voltak a magyar aruhazi-kozertes blokkok!

Ma meg eleg zavaros volt a nap, holnap majd aztan megegyszer atnezzuk a hozott dolgokat, jobban kifaggatjuk oket, hogy mik tortentek veluk, es belenezunk majd a videokba is.

Egy mar biztos. Nagyon jol ereztek magukat, es ami kulon nagyon kellemes meglepetes; a soha nem latott vagy elfelejtett rokonoktol kezdve (pl. Adam), a tok ismeretlen kempingesekig, MINDENKIROL (!) jokat meselnek, es szinte a legutolso ismeretlenhez (pl: Czako Feri) is kotodik valami jo emlekuk! Ez nagyon klassz, kulonosen annak fenyeben, hogy a szinte a teljes ismeretlenbe mentek haza.

Igaz a sztori, miszerint a Zoli "teljesen folosleges" emailje mentett meg minket attol, hogy a munkahelyunkon uljunk nagy nyugiban, mikozben ok a repteren varnak minket.
Tortent ugyanis, hogy hajnali 4-kor felebredtem es a nyugtalansagtol mar nem birtam visszaaludni, igy lejottem, hogy megnezzem az interneten, hogy mikor erkezik majd a repulo pontosan. Mint ahogy a Zoli emliti is, ez teljesen elvarhato volt tolem, igy nem ertem miert kuldott egy emailt ejjel (nekunk ejjel), hogy a gep 12:19-re er ide 12:35 helyett. Tudta, hogy ugyis az lesz az elso dolgom reggel, hogy megnezem.
Mindenesetre amikor azert az emaileket is megneztem, akkor olvastam az o levelet, es utott szoget a fejembe, hogy o 12:35-ot mond. Visszamentem a lufthansa.com-ra, es akkor mar tuzetesebb vizsgalat utan vettem eszre, hogy 12:35-kor is jon egy gep Frankfurtbol, nem csak 4-kor.

Eloszor is nem volt meg a jegyuk masolata nekunk, plusz amikor visszaneztem a nektek kuldott emaileket, akkor is csak az ottani indulast talaltam meg, az itteni erkezest nem. Es mivel a Gyuriek is a 4 orassal jottek, igy valahogy termeszetesnek tunt mar par napja, hogy 4-kor jon. Meg is neztem a menetrendet, es megnyugodtam (persze a 4-est neztem mar eleve, igy mivel az ott volt a menetrendben, igy nem is neztem mas idopontot). Kulon erdekes, hogy mar ket napja, - amiota izgulok, hogy hogy birjak majd megint az utat -, azon morfondirozok tudat alatt, hogy a 4 oras az 18 oras utat jelent, es az nagyon hosszunak tunik. Ket napja nem otlott fel bennem, hogy akkor talan korabban erkezhet! Egyszeruen nem tudom, hogyan benazhattam el. Es ami a lenyeg, ha a Zoli nem irja azt a "folosleges" emailt, akkor egesz nap a 4 orast nezegetem, hogy mikor er be, es a munkahelyunkrol is a korabban tervezett 3 ora korul indulunk el, mikozben ok mar 1 ora korul minket kerestek volna. Ki a franc gondolta volna, hogy 4 oran belul ket kep jon ugyanonnan, 10.000 kilometernyirol innen! Mazli, hogy irt a Zoli.

Megegyszer: nagyon jol ereztek magukat. Este elolvasgattuk a "naplojukat", amiben szinte csak az van minden napnal, hogy "ma jol ereztuk magunkat, nagyon hianyzol anya es apa", "nagyon jo itt".
Meg ugy erzem korai volna arrol kerdezni oket, hogy mennek-e jovore, de az biztos, hogy csak a hosszu ut az egyetlen visszatarto ero. A Dani szerint visszafele jobb volt, mert az csak 10 ora 40 perc volt, nem 12 ora. Megkerdeztuk, hogy ezt honnan tudja, mire mondta, hogy megkerdezte a stewardesstol. Csak nyuglodhettek, raadasul megint nem aludtak, mert "most nem volt este". Allitolag egy hasonlo koru gyerek ult most mellettuk, akit Jesse-nek (dzsessi) hivtak, es jatszottak vele, meg nem is feltek a le- es felszallasnal, de nem sok jot mondanak az utrol, ami talan ertheto.

Aprankent kerdezgetem oket, hogy mi tetszett, es mi nem Magyarorszagon. Eddig annyi derult ki, hogy nem jo, hogy ott nem allnak meg az autok a gyalogosoknak, bena volt, hogy gyerekulesben kellett ulniuk az autoban, es a hamburger is jobb itt, viszont jo dolog a kempingezes, es a Zoli hullammedenceje.(A Gellert Szallo egyebkent is nagy siker).

A Zoli egyebkent is ugy tunik siman viszi a palmat, mint a legnepszerubb szemely, ha masert nem hat azert, mert ugy beszel, nevet es nez ki, mint en. Szinte minden sztoriban benne van, es a pizzazos este a Harry Potter videoval elso szamu elmenynek tunik. Ja es persze mindenki bena volt a baseball-ban, kiveve a Zolit, aki egy Home Run-t is utott!!! Zoli, mar szamitanak rad 2005-ben, merthogy akkor allitolag majd jossz.

Jo hallani, hogy rendesen viselkedtek, bar azert kiderult, hogy neha veszekedtek es akkor rajuk szoltatok. Kicsit komolyodtak is, a Peti mar nem uvolt kakalas utan, hogy "Keeesz vagyok" seggtorlesre varva, mert otthon ugy latszik maganak intezte a dolgot. Az is feltunt, hogy a nagypapaval eltoltott ket het utan, itthon a mai eves utan szalvetat kert, hogy ne zsiros kezzel nyuljon a poharhoz. :)

Hat ezek az elso beszamolok. Mindent nagyon szepen koszonunk, es a gyerekekkel az elen sokszor puszilunk mindenkit.